Elsőként boldog tizennyolcadik születésnapot magamnak!
Másodszor be kell mutatnom pár új rokont: a nagyapám, Aleksandar, a nagyanyám, Ivet, a nagynéném, Yulina, a nagybátyám és a felesége, Gavrial és Katerina, valamint az unokahúgom, Sofiya. Akinek a viselkedése egyébként rettentően hasonlít Kamenére. Úgy tűnik, az én unokatestvéreim már csak ilyenek.
Harmadszor pedig írnom kell arról, hogy hogyan ünnepeltük a születésnapomat.
Azzal kezdődött, hogy anyáék, Viktoriya és Timotei keltettek, ágybareggelivel és tortával. Mondanom sem kell talán, hogy mennyire zavarban voltam.
Aztán olyan tíz körül megérkeztek az előbb felsorolt családtagok, és anya, nagyanyám meg Katerina bevették magukat a konyhába, a többiek pedig körülöttem örömködtek. Nagyapa megjegyezte, hogy azon az estén is azért jött, hogy engem lásson, és hogy éppen itt volt már az ideje. Erre mit kellett volna mondanom? De szerencsére a nagynéném megmentette a helyzetet. Később valaki - talán Tim, vagy Gavrial - megnyugtatott, hogy nagyapa mindig ilyen szókimondó, így jobb, ha hozzászokom.
Egy rakat ajándékot kaptam, nem is tudom, mihez kezdjek velük. Szerintem majd holnap átnézem mindet és kitalálom, mi mire való...
Most azonban érzem, hogy perceken belül legyűr a fáradtság, szóval inkább elmegyek aludni. Jó éjt, kedves naplóm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése