Két dologról tudok álmodni: olyan hülyeségekről, mint tegnap, és Róla. Még mindig nem tudom elengedni, és még mindig nem bírom felfogni, miért. Pedig már régen nem használom a nyakláncot, amit adott, már rég nem küldtem Neki semmilyen jelet, azt sem nézem, hogy Ő küldött-e, mégsem bírom elfelejteni, mégsem tudom nem szeretni.
Egyáltalán, hogyan voltam képes valaha is ennyire mélyen szerelembe esni valakivel? Hát kellett ez nekem?
Könyörgöm, Liliya, hagyj végre el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése